A "készség" és a "készen lenni" összetartozó fogalmakat általában jó értelemben használjuk, talán azért is, mert az ember rendeltetésénél fogva jóra teremtett lény.

Amikor készségen valamire való képességet értünk, akkor is valójában készek vagyunk, nyitottak vagyunk annak felismerésére, megtételére, ami bennünk rejlik.

Jézusnak a tíz szűzről szóló példabeszédében (Mt 25,1-13) öten okosok, készen várják a vőlegényt: lámpásaikat megtöltötték olajjal. Előrelátóak, összeszedettek, és ráadásul nem hagyják magukat hátráltatni a felkészületlenek által.

Sokszor hallottuk / olvastuk ezt az igencsak felrázó példabeszédet. Jézus tanítását akárhányszor figyeljük, minden alkalommal más-más részlet / kifejezés tesz ránk nagy hatást. (Itt is szó / fogalom jelentéstartalmi összefüggést fedezhetünk fel: hat ránk, hiszen Jézus úgy tanított, mint akinek hatalma van.) Mt 7,29.

Számomra legutóbb a "készen lenni" világította meg az okosság mibenlétét.