Alapvetések a szentírásolvasáshoz
- Szív szól a szívhez – Kinyilatkoztatás (Ld.: Dei Verbum konstitúció)
- Az értelem befogadja (a fejlődés foka szerint): „Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat” (Lk 24,45); és hívő magatartás a válasz: „Íme az ajtónál állok, és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és kinyitja nekem az ajtót, bemegyek hozzá, és vele étkezem, ő meg énvelem” (Jel 3,20).
/A szabad akaratról: Isten hatalmának ott a határa, ahol az ember szabadsága
kezdődik. Idézve Henri Boulad SJ atyától./
- A Szentírás és a szenthagyomány szoros összetartozását, szerves egységét látni kell
- Jó, pontos, modern nyelvezetű fordítások kiadása szükséges* (Dei verbum konstitúció)
- Azt kell mindig keresni, hogy mit akar mondani a szent író (szövegösszefüggések)**
- A szentmise két részében az egyház az Eucharisztiával és a Szentírással, ezzel a kétféle módon megtestesült Igével táplálja lelkünket
A Szentírás dokumentumainak keletkezése
Az Ó- és Újszövetség dokumentumainak keletkezése egyaránt krízishelyzetekhez köthető.
- Babiloni fogság – a Tóra lesz a hordozható haza / a könyv vallása;
- Pál apostol levelei konkrét problémák miatt születtek;
- Evangéliumok megírása – szemtanúk halála okozta válság;
A változás: Jézus követői Palesztina falvaiban arám nyelvű vándortanítók, a második keresztény nemzedék pedig a Földközi-tenger medencéjének görög nyelvű városaiban talált új tagokra.
Az Újszövetség szövege
- Mintegy 400 000 kézirat / szövegvariáns létezett a 2. századtól a könyvnyomtatás koráig!
Az Újszövetség szövege kezdettől fogva több változatban létezett. Ennek az oka az, hogy a kereszténység dokumentumai szájhagyományozás kultúrájában keletkeztek.
- A négy evangélium Kr.u. 70 és 100 között íródott.
- A felvételre kerülő anyag kiválasztását és az annak adott irányulást az evangelista teológiai szemlélete és a címzett közösség kérdései határozták meg.
Az újszövetségi kánon kialakulása
- 200 körül az Újszövetség már hozzávetőleg kánoni rangra emelkedett (mintegy 20 könyv: a 4 evang., Pál 13 levele, az ApCsel, 1Pt, 1Jn és Ny-on a Jel);
ezt bizonyítják térben egymástól messze eső tanúk (a Muratori-töredék, Ireneusz, Tertullianus, Szardeszi Meliton), de még egy hosszadalmas válogatási és kiegészítési folyamatra volt szükség.
- Az Újszövetségnek a 27 könyvből álló gyűjteményét első ízben Szt. Atanáz sorolta föl, ill. hirdetett ki (367: 39. húsvéti körlevél).
- IV. 8: a trienti kánondekrétum véglegesen meghatározta az újszövetségi könyvek számát és terjedelmét.
*Milyen fordításokat tarthatunk ma a kezünkben?
Megtalálhatjuk virtuálisan is: https://szentiras.hu/
- Újszövetség:
görög eredetiből mai magyar nyelvre fordította P. Békés Gellért OSB és P. Dalos Patrik oratoriánus, 1951.
- Biblia:
Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, Szent István társulat, eredeti héber és görög szövegből fordította hét magyar bibliatudós a Bible de Jérusalem szövegkritikai módszerével a II. Vatikáni Zsinat sürgetésére, 1972.
- Ó- és Újszövetségi Szentírás, Újszövetség és Zsoltárok:
a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Bibliatársulat, 1997. A Káldi-féle szentírásfordítás latin nyelvről, megújítva, javítva a Neovulgáta alapján a Biliafordító Munkaközösségük által.
- Újszövetségi Szentírás, Zsoltárok:
Simon Tamás László OSB, 2014., 2020.
A latin bibliafordításról
- Már a II. században készültek latin fordítások (!) a görög nyelvű Biblia (Septuaginta, LXX) alapján.
- Vulgata-nak (elterjedtnek, népszerűnek) nevezték akkoriban mind a latin, mind a görög változatokat.
- Szent Jeromos (IV. sz.) görög szöveg helyett az eredeti héberből fordította le az Ószövetség nagy részét, elkészítette az evangéliumok revízióját, és javította a Zsoltárok latin szövegét.
- A II. Vatikáni Zsinat-i megújulás gyümölcse az új hivatalos bibliakiadás, a Neovulgáta. Ez a Katolikus Egyház jelenlegi hivatalos Bibliája.
** A ki nem mondott, és az el nem mondható
Simon Tamás László OSB gondolata:
világossá válik, hogy szerzőik számos alkalommal és sokféle módon hallgatnak: sok mindenről nem beszélnek, több mindent csend takar. Ennek ellenére örömmel fedezhetjük föl, hogy a szövegben támadt hézagokon, a cselekmény résein beszüremkedik a fény. Így a ki nem mondott vagy éppen az el nem mondható nemegyszer az értelmezésben is eligazítással szolgál. Néhány jól ismert szakaszt újra olvasva arra keressük a választ, hogyan válhat beszédessé a hallgatás.
Isten Igéjének vasárnapja
Szeptember 30-án, a bibliafordító Szent Jeromos egyházatya emléknapján tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa „Aperuit illis”, magyarul „Megnyitotta nekik” kezdetű Motu Proprióját, mely megalapítja Isten Szava vasárnapját és azt az egyházi évközi időszak harmadik vasárnapjára teszi.
A dokumentum annak a jubileumnak a kezdetén látott napvilágot, mely Szent Jeromos (347-420) halálának 1600. évfordulójára emlékezik. A Bibliát latinra fordító egyházatya erős mondása szerint „Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust!”.
A Szentírás a sok szerző és a különböző keletkezési korok ellenére e g y könyv;
A szent írók a szó mellett tovább akarták adni a ki nem mondottat is, vagyis amit továbbadtak, az nem szó, tan csupán, hanem élet.