Gy. Ádám Éva hittanár "Megosztás" című oldala

Gy. Ádám Éva hittanár "Megosztás" című oldala

Szentírásfordítások

Hogyan jut el hozzánk Isten Igéje?

2021. február 10. - Gy. Ádám Éva

Alapvetések a szentírásolvasáshoz

  • Szív szól a szívhez – Kinyilatkoztatás (Ld.: Dei Verbum konstitúció)
  • Az értelem befogadja (a fejlődés foka szerint): „Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat” (Lk 24,45); és hívő magatartás a válasz: „Íme az ajtónál állok, és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és kinyitja nekem az ajtót, bemegyek hozzá, és vele étkezem, ő meg énvelem” (Jel 3,20).

      /A szabad akaratról: Isten hatalmának ott a határa, ahol az ember szabadsága

      kezdődik.  Idézve Henri Boulad SJ atyától./   

  • A Szentírás és a szenthagyomány szoros összetartozását, szerves egységét látni kell
  • Jó, pontos, modern nyelvezetű fordítások kiadása szükséges* (Dei verbum konstitúció)
  • Azt kell mindig keresni, hogy mit akar mondani a szent író (szövegösszefüggések)**
  • A szentmise két részében az egyház az Eucharisztiával és a Szentírással, ezzel a kétféle módon megtestesült Igével táplálja lelkünket

A Szentírás dokumentumainak keletkezése

Az Ó- és Újszövetség dokumentumainak keletkezése egyaránt krízishelyzetekhez köthető.

  • Babiloni fogság – a Tóra lesz a hordozható haza / a könyv vallása;
  • Pál apostol levelei konkrét problémák miatt születtek;
  • Evangéliumok megírása – szemtanúk halála okozta válság;

     A változás: Jézus követői Palesztina falvaiban arám nyelvű vándortanítók, a második keresztény nemzedék pedig a Földközi-tenger medencéjének görög nyelvű városaiban talált új tagokra.

Az Újszövetség szövege

  • Mintegy 400 000 kézirat / szövegvariáns létezett a 2. századtól a könyvnyomtatás koráig!

    Az Újszövetség szövege kezdettől fogva több változatban létezett. Ennek az oka az, hogy a  kereszténység dokumentumai szájhagyományozás kultúrájában keletkeztek.  

  • A négy evangélium Kr.u. 70 és 100 között íródott.
  • A felvételre kerülő anyag kiválasztását és az annak adott irányulást az evangelista teológiai szemlélete és a címzett közösség kérdései határozták meg.

Az újszövetségi kánon kialakulása

  • 200 körül az Újszövetség már hozzávetőleg kánoni rangra emelkedett (mintegy 20 könyv: a 4 evang., Pál 13 levele, az ApCsel, 1Pt, 1Jn és Ny-on a Jel);

      ezt bizonyítják térben egymástól messze eső tanúk (a Muratori-töredék, Ireneusz, Tertullianus, Szardeszi Meliton), de még egy hosszadalmas válogatási és kiegészítési folyamatra volt szükség.

  • Az Újszövetségnek a 27 könyvből álló gyűjteményét első ízben Szt. Atanáz sorolta föl, ill. hirdetett ki (367: 39. húsvéti körlevél).
  • IV. 8: a trienti kánondekrétum véglegesen meghatározta az újszövetségi könyvek számát és terjedelmét.

*Milyen fordításokat tarthatunk ma a kezünkben?
 
Megtalálhatjuk virtuálisan is: https://szentiras.hu/

  • Újszövetség:

 görög eredetiből mai magyar nyelvre fordította P. Békés Gellért OSB és P. Dalos Patrik oratoriánus, 1951.

  • Biblia:

 Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, Szent István társulat, eredeti héber és görög szövegből fordította hét magyar bibliatudós a Bible de Jérusalem szövegkritikai módszerével a II. Vatikáni Zsinat sürgetésére, 1972.

  • Ó- és Újszövetségi Szentírás, Újszövetség és Zsoltárok:

 a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Bibliatársulat, 1997. A Káldi-féle szentírásfordítás latin nyelvről, megújítva, javítva a Neovulgáta alapján a Biliafordító Munkaközösségük által.

  • Újszövetségi Szentírás, Zsoltárok:

Simon Tamás László OSB, 2014., 2020.

A latin bibliafordításról

  • Már a II. században készültek latin fordítások (!) a görög nyelvű Biblia (Septuaginta, LXX) alapján.
  • Vulgata-nak (elterjedtnek, népszerűnek) nevezték akkoriban mind a latin, mind a görög változatokat.
  • Szent Jeromos (IV. sz.) görög szöveg helyett az eredeti héberből fordította le az Ószövetség nagy részét, elkészítette az evangéliumok revízióját, és javította a Zsoltárok latin szövegét.
  • A II. Vatikáni Zsinat-i megújulás gyümölcse az új hivatalos bibliakiadás, a Neovulgáta. Ez a Katolikus Egyház jelenlegi hivatalos Bibliája.

** A ki nem mondott, és az el nem mondható

Simon Tamás László OSB gondolata:

    világossá válik, hogy szerzőik számos alkalommal és sokféle módon hallgatnak: sok mindenről nem beszélnek, több mindent csend takar. Ennek ellenére örömmel fedezhetjük föl, hogy a szövegben támadt hézagokon, a cselekmény résein beszüremkedik a fény. Így a ki nem mondott vagy éppen az el nem mondható nemegyszer az értelmezésben is eligazítással szolgál. Néhány jól ismert szakaszt újra olvasva arra keressük a választ, hogyan válhat beszédessé a hallgatás.

Isten Igéjének vasárnapja

Szeptember 30-án, a bibliafordító Szent Jeromos egyházatya emléknapján tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa „Aperuit illis”, magyarul „Megnyitotta nekik” kezdetű Motu Proprióját, mely megalapítja Isten Szava vasárnapját és azt az egyházi évközi időszak harmadik vasárnapjára teszi.

A dokumentum annak a jubileumnak a kezdetén látott napvilágot, mely Szent Jeromos (347-420) halálának 1600. évfordulójára emlékezik. A Bibliát latinra fordító egyházatya erős mondása szerint „Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust!”.

A Szentírás a sok szerző és a különböző keletkezési korok ellenére e g y könyv;

A szent írók a szó mellett tovább akarták adni a ki nem mondottat is, vagyis amit továbbadtak, az nem szó, tan csupán, hanem élet.

A bejegyzés trackback címe:

https://azenmegosztasom.blog.hu/api/trackback/id/tr9916422186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása