"Ha zavarban vagyok életem felől, ha félelmek vagy valami egyéb szorongat, ha csendre van szükségem, akkor már hosszú évek óta a Zsoltárokhoz menekülök" -  így kezdi a 90-es években elhangzott igehirdetését Gyökössy Endre, a szeretet teológusa, vagy sokak számára Gyökössy Bandi bácsi.

Örömmel találtam rá újra könyvespolcomon halálának 20. évfordulójára kiadott könyvére:

"Az Úrhoz folyamodtam és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem" - szól a zsoltáros.

Ebben az igehirdetésében Isten "orcájáról" elmélkedik - amit saját bevallása szerint "teológus létére" sokáig csak "szép keleti kifejezésnek" tartott. 

Azóta megértettem - írja - hogy nem felesleges, mert az Isten Igéjében nincsen felesleges szó... 

...azt jelenti: egész orcámmal, egész lényemmel az Ő orcája, lénye felé fordulva.

Hogy akarunk mi Szentlelket kapni? Háttal az Istennek, és szembe a félelmekkel, az aggodalmakkal, a kínokkal, a bűneinkkel, kicsinyhitűségünkkel? Isten Szentlelke csak akkor kezd áradni, ha egész lényünket ráhangoljuk Isten lényére, az "Alaphangra", a mi Urunk Jézus Krisztusunkra.

"Ne rejtsd el orcádat a te szolgádtól, mert szorongattatom nagyon:siess, hallgass meg engem!" Zsolt 69,18.

Beszél "Bandi bácsi" egy kedves, öreg, atyai bátyjáról, akit egyszer óvatosan megkérdezett, hogyan tud mosolyogva élni mindazok után, amik vele történtek. "Sokáig nézett át a parton, nem nézett rám, úgy mondta: Tudod, én nem mosolygok, én csak visszamosolygok. Nem mondott többet..."

Isten Lelkének öröme áradj ránk, Krisztus fénye ragyogd be lelkünket, Feléd fordítjuk arcunkat és teljes lényünket...