A szentmise olvasmányai: Jer 20,10-13; Róm 5,12-15; Mt 10,26-33

Az első titok: "Jézus az Úr". Meglepő, ám ha belegondolunk, ez valóban egy titok számunkra, hittitok, amit csak szemlélhetünk, és ha közel is kerültünk hozzá, elmondani pontosan nem tudjuk, hiszen amit én éltem meg, szavakkal nem fejezhető ki teljességében. Olyasmit viszont tudunk mondani, ami a másik embert közelebb viszi a titokhoz, és imádkozni is tudunk érte. Ezeket a hittitkokat tehát nem tartjuk meg magunknak, hanem továbbadjuk.

A másik titok-féleség az, amit meg kell őriznünk: ránk bízza valaki a titkát, vagy rossz hír, esetleg értelmetlenül bánatot / fájdalmat okozna. Ezeket a titkokat hordozzuk, és segítenek benne minket a szemlélt titkok.

A harmadik titok a bűn, aminek ellen kell állnunk. Értetlenül állunk szemben ezzel: miért működik a világban a rossz, az emberben az embertelenség. Jeremiás próféta sem értette, miért akarják feljelenteni azok is, akik barátságban voltak vele. Pál apostol próbálja fejtegetni a bűn természetét. Valójában a Szentírás csak leírja, elénk tárja a bűn valóságát.

Jézus amikor titokról beszél, azt mondja, hogy "nincs rejtett dolog, ami ki ne tudódna", és hogy mondjuk el világosban is azt, amit sötétben hallunk tőle. Arra bátorít, hogy ne féljünk. "Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt..." Jézus az Úr, aki ezt mondta!

Kérjük a Szentlelket Emánuel atyával együtt, hogy azoknál a titkoknál, ahol ellen kell állnunk, a többi titok segítségünkre legyen, és egyre inkább Jézusnak tetszően, félelem mentesen tudjunk élni.

Figyeljünk arra is, amit Jeremiás próféta a rágalmak hallatán mond: "Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat..."  Jó orvosság lehet félelem ellen a hangos éneklés - ajánlotta még Emánuel atya.