Isten kegyelmével, a kiválasztottságunkkal , illetve az „eleve elrendeléssel” kapcsolatban nagyon sok kérdés merül fel az emberben, mert mindenképp szeretné megérteni, megmagyarázni azt, amit nem képes, hiszen a kegyelem Isten felfoghatatlan titka . Természetfeletti kegyelem.
Néhány megközelítő alapvetés:
„a kegyelem megkegyelmezés egy istentelen lénynek”
„a kegyelem Jézus Krisztustól származik” – Jézus Krisztus „eseményén” múlik, így:
a kegyelem, mint a „megigazulás kegyeleme” nem más, mint maga a tulajdon lényegét közlő Isten, és lényege szerint mindig, mindenkor és mindenütt minden emberre vonatkozik.
Teológiai értelemben:
nevezhetjük „habituális” , illetve „aktuális” kegyelemnek;
„habituális” a kegyelem, ha Isten a (keresztségtől kezdve) tartósan felkínálja az embernek természetfeletti önközlését, és a nagykorú ember szabadon elfogadja azt;
„aktuálisnak” nevezzük ugyanezt a kegyelmet, ha aktuálisan hordozza elfogadásának aktusát;
„a nem megigazult embernek is vannak üdvösséges cselekedetei, amelyek által felkészül a megigazulásra azzal a kegyelemmel, amelyet már előzőleg megkapott, és amely feltétlenül szükséges az üdvösséges cselekedethez”.
A kegyelem tapasztalása:
minden embernél másképp, a legkülönbözőbb módon történhet, a kegyelmet átélhetjük kimondottan örömként, feltétlen, személyes szeretetként, a lelkiismeretünknek való feltétlen engedelmességként, a „világ” szeretetének és a vele való egység tapasztalataként, saját létünk megmásíthatatlan kiszolgáltatottságának tapasztalataként, stb.
/A kiemelt idézetek a Rahner-Vorgrimler Teológiai kisszótárból valók./
Vallomás:
Lénárd Ödön Erő az erőtlenségben című írásában idézi Gertrud le Fort-tól:
…„a mennyországban kegyelem van, a földön kereszt, igazság – amit a hatalom birtokában mindig meg akarnak teremteni – csak a pokolban van. Ami éppen azért pokol, mert ott már csak a nyers, tiszta igazság van, kegyelem, kereszt nélkül.” (A gettóból jött páva)
Meggondolásra:
Isten mindentudása előre vetítve tételezi az ember szabad választásának (jó-rossz) következményeit.
