Mit fejez ki a „tanítvány” szó?

• Tágabb értelemben tanítvány mindenki, akit egy tanító oktat;
• Szűkebb értelemben tanítvány az, aki elfogad valamely tanítást (a próféták, a farizeusok, és Keresztelő Szt. János tanítványai);
• Személyes vonatkozásban: a tanítvány követi tanítóját;
• Sajátos értelemben Krisztusra vonatkoztatva: a tanítvány egyszersmind keresztény, mert hisz Jézusban, Krisztus-követő.

Jézus tanítványai / a tanítványság

1. Jézus tanítványokat választ
2. Megbízza / felhatalmazza őket
3. Tanítja őket
4. Feladatokat ad nekik
5. Velük van
6. Egyértelművé teszi, mit jelent Őt követni
7. Reményt ad nekik

 1. Jézus tanítványokat választ

    Az első tanítványok: Mt 4,17-22; Mk 14-20; a 12 kiválasztott

     Máté, Márk és Lukács apostolok egybehangzóan írják le a

    történteket: Mt 10,1-4; Mk 3,13-19; Lk 6,12-16;

    Kiválasztásukkor hatalmat és küldetést kaptak (Mt, Mk)

    Simon és András körhálót vetetnek a tengerbe.

    Jakab és János apjukkal, Zebedeussal javítják hálóikat.

     Jézus: Jöjjetek…..!

     János apostol egyszerű, szép párbeszédet örökít meg a meghívás

      kapcsán, aminek ő is részese volt, és boldogan emlékezik vissza: Jn 1, 35-39;

      „Íme az Isten Báránya!” "Mester hol lakol?" Jöjjetek, nézzétek meg!"

      A 70/72 tanítvány kiválasztása és szétküldése: Lk 10,1-12

      gyakorlati útmutatóval látja el őket Jézus, ahogyan a 12 apostolt – TANÍTVÁNYSÁG*

 2. Megbízza / felhatalmazza tanítványait

• Miért tud hatni tanítványaira Jézus?
• Hatalma isteni hatalom, ami emberségében is megmutatkozik,
• ereje az igazság, a szabadság, az irgalom és a szeretet ereje.
• Mire kapnak hatalmat a tanítványok?
• Hirdessék Igéjét,
• gyógyítsák a betegeket,
• űzzék ki a tisztátalan lelkeket,
• támasszanak fel halottakat.

3. Tanítja őket (példabeszédek!)

    Tanítása lelki / szellemi és gyakorlati is*

    „Kérjétek az aratás urát…” – imádkozni;

    „úgy küldelek…mint bárányokat a farkasok közé”- veszélyeztetve is békét vinni: köszöntésük legyen „békesség e háznak!”

    „ne hordjatok erszényt, tarisznyát, sarut”- egyszerűségben élni;

   „útközben senkit se köszöntsetek”- küldetésükre figyeljenek barátkozás helyett;

   „egyétek-igyátok, amijük van” – „megérdemli a munkás a maga bérét”.

4. Feladatokat ad nekik

   Feladatuk az, amire hatalmat kaptak, és főként:

   legyenek a föld sója és a világ világossága (Mt 5,13-16),

   kereszteljék meg a tanítvánnyá tett embereket (28,19).

   Kérdéseikre is mindig válaszol Jézus:

   „Uram, hívjuk le rájuk az istennyilát, hogy föleméssze őket?” – értve a szamaritánusokra.

   Jézus válasza: „Az emberfia nem azért jött, hogy lelkeket pusztítson, hanem hogy megmentsen.” Lk 9,54b.56

 5. Velük van

    Jézus nyilvános működése a tanítványaival való szoros együttlét.

    Veszélyben segíti őket (a vihar lecsendesítése), félelmeikben bátorítja őket (Ne féljetek!”), egy-egy városba   maga előtt küldi őket, segítségüket kéri a tömegek tanításakor (csodálatos kenyérszaporítás), pihenni küldi őket és imádkozni tanítja őket.

   A Feltámadt Jézus megígéri nekik, hogy:

   „…én veletek vagyok minden nap, a világ végéig.”

 6. Egyértelművé teszi, mit jelent Őt követni

• Engedelmesen kövessék Mesterüket;
• A kereszthordozásban is társai legyenek;
• Viseljék el a gyalázatot, gyűlöletet is az Ő nevéért;
• Kifejezi, hogy a hűségeseknek nagy lesz a jutalmuk;
• Arról kell, hogy felismerjék, hogy az Ő tanítványai, hogy szeretettel vannak egymás iránt (Jn 13,35);
• A „tanítványság” feltétele:

     „Aki atyját, vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó

      hozzám…” (Mt 10,37-38)

 7. Reményt ad nekik

     Búcsúbeszédében:

    „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot!”    Jn 16,33

Miben élem meg leginkább, hogy Jézus tanítványa vagyok?

Miben szeretnék még szorosabban kapcsolódni hozzá?

Alapvetések a szentírásolvasáshoz

• Szív szól a szívhez – Kinyilatkoztatás (Ld.: Dei Verbum konstitúció)
• Az értelem befogadja (a fejlődés foka szerint): „Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat” (Lk 24,45); és hívő magatartás a válasz: „Íme az ajtónál állok, és zörgetek. Ha valaki meghallja szavamat, és kinyitja nekem az ajtót, bemegyek hozzá, és vele étkezem, ő meg énvelem” (Jel 3,20).

      /A szabad akaratról: Isten hatalmának ott a határa, ahol az ember szabadsága

      kezdődik.  Idézve Henri Boulad SJ atyától./   

• A Szentírás és a szenthagyomány szoros összetartozását, szerves egységét látni kell
• Jó, pontos, modern nyelvezetű fordítások kiadása szükséges* (Dei verbum konstitúció)
• Azt kell mindig keresni, hogy mit akar mondani a szent író (szövegösszefüggések)**
• A szentmise két részében az egyház az Eucharisztiával és a Szentírással, ezzel a kétféle módon megtestesült Igével táplálja lelkünket

A Szentírás dokumentumainak keletkezése

Az Ó- és Újszövetség dokumentumainak keletkezése egyaránt krízishelyzetekhez köthető.

• Babiloni fogság – a Tóra lesz a hordozható haza / a könyv vallása;
• Pál apostol levelei konkrét problémák miatt születtek;
• Evangéliumok megírása – szemtanúk halála okozta válság;

     A változás: Jézus követői Palesztina falvaiban arám nyelvű vándortanítók, a második keresztény nemzedék pedig a Földközi-tenger medencéjének görög nyelvű városaiban talált új tagokra.

Az Újszövetség szövege

• Mintegy 400 000 kézirat / szövegvariáns létezett a 2. századtól a könyvnyomtatás koráig!

    Az Újszövetség szövege kezdettől fogva több változatban létezett. Ennek az oka az, hogy a  kereszténység dokumentumai szájhagyományozás kultúrájában keletkeztek.  

• A négy evangélium Kr.u. 70 és 100 között íródott.
• A felvételre kerülő anyag kiválasztását és az annak adott irányulást az evangelista teológiai szemlélete és a címzett közösség kérdései határozták meg.

Az újszövetségi kánon kialakulása

• 200 körül az Újszövetség már hozzávetőleg kánoni rangra emelkedett (mintegy 20 könyv: a 4 evang., Pál 13 levele, az ApCsel, 1Pt, 1Jn és Ny-on a Jel);

      ezt bizonyítják térben egymástól messze eső tanúk (a Muratori-töredék, Ireneusz, Tertullianus, Szardeszi Meliton), de még egy hosszadalmas válogatási és kiegészítési folyamatra volt szükség.

• Az Újszövetségnek a 27 könyvből álló gyűjteményét első ízben Szt. Atanáz sorolta föl, ill. hirdetett ki (367: 39. húsvéti körlevél).
• IV. 8: a trienti kánondekrétum véglegesen meghatározta az újszövetségi könyvek számát és terjedelmét.

*Milyen fordításokat tarthatunk ma a kezünkben?
 Megtalálhatjuk virtuálisan is: https://szentiras.hu/

• Újszövetség:

 görög eredetiből mai magyar nyelvre fordította P. Békés Gellért OSB és P. Dalos Patrik oratoriánus, 1951.

• Biblia:

 Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, Szent István társulat, eredeti héber és görög szövegből fordította hét magyar bibliatudós a Bible de Jérusalem szövegkritikai módszerével a II. Vatikáni Zsinat sürgetésére, 1972.

• Ó- és Újszövetségi Szentírás, Újszövetség és Zsoltárok:

 a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Bibliatársulat, 1997. A Káldi-féle szentírásfordítás latin nyelvről, megújítva, javítva a Neovulgáta alapján a Biliafordító Munkaközösségük által.

• Újszövetségi Szentírás, Zsoltárok:

Simon Tamás László OSB, 2014., 2020.

A latin bibliafordításról

• Már a II. században készültek latin fordítások (!) a görög nyelvű Biblia (Septuaginta, LXX) alapján.
• Vulgata-nak (elterjedtnek, népszerűnek) nevezték akkoriban mind a latin, mind a görög változatokat.
• Szent Jeromos (IV. sz.) görög szöveg helyett az eredeti héberből fordította le az Ószövetség nagy részét, elkészítette az evangéliumok revízióját, és javította a Zsoltárok latin szövegét.
• A II. Vatikáni Zsinat-i megújulás gyümölcse az új hivatalos bibliakiadás, a Neovulgáta. Ez a Katolikus Egyház jelenlegi hivatalos Bibliája.

** A ki nem mondott, és az el nem mondható

Simon Tamás László OSB gondolata:

    világossá válik, hogy szerzőik számos alkalommal és sokféle módon hallgatnak: sok mindenről nem beszélnek, több mindent csend takar. Ennek ellenére örömmel fedezhetjük föl, hogy a szövegben támadt hézagokon, a cselekmény résein beszüremkedik a fény. Így a ki nem mondott vagy éppen az el nem mondható nemegyszer az értelmezésben is eligazítással szolgál. Néhány jól ismert szakaszt újra olvasva arra keressük a választ, hogyan válhat beszédessé a hallgatás.

Isten Igéjének vasárnapja

Szeptember 30-án, a bibliafordító Szent Jeromos egyházatya emléknapján tették közzé a Vatikánban Ferenc pápa „Aperuit illis”, magyarul „Megnyitotta nekik” kezdetű Motu Proprióját, mely megalapítja Isten Szava vasárnapját és azt az egyházi évközi időszak harmadik vasárnapjára teszi.

A dokumentum annak a jubileumnak a kezdetén látott napvilágot, mely Szent Jeromos (347-420) halálának 1600. évfordulójára emlékezik. A Bibliát latinra fordító egyházatya erős mondása szerint „Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust!”.

A Szentírás a sok szerző és a különböző keletkezési korok ellenére e g y könyv;

A szent írók a szó mellett tovább akarták adni a ki nem mondottat is, vagyis amit továbbadtak, az nem szó, tan csupán, hanem élet.

Mk 1,14-20

Az „elközelgett” ige az Isten országára vonatkozóan a görögben olyan befejezett igealak, ami azt fejezi ki, hogy most valahogy van, ezentúl mindig így lesz, itt van, közelebb nem lesz, de el sem megy…

Kérdés az, hogy hol van ez az Isten országa? Ez nem is olyan egyszerű kérdés.

Mózes azt mondta: a szívedben, az ajkadon, benned.

Tehát ott, akkor és amikor az Isten akarata teljesül általad.

Párhuzamos gondolat:

Jézus búcsúbeszédében mondta tanítványainak az Atyához vezető útról:

"Ne nyugtalankodjék szívetek. Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra?" (Jn 14,1-2)

Hol van ez a hely?

 Bennünk, saját magunkban. Jézus készíti Atyja akarata szerint.

Ezért küldte el Szentlelkét.

Ezért lehet január 1. a béke világnapja.

1968 óta ünnepeljük a béke világnapját minden év január 1-jén VI. Pál pápa kezdeményezésére.

Mit is jelent a béke valójában?

A Szentírást tartva kezünkben, olvashatjuk, hogy az Ó-szövetség népe is állandó békevágyban élt. A héber salom – béke, békesség szó jelentése: tökéletes, sértetlen. Ez életvitel szerűen azt jelenti, hogy tökéletesen, zavartalanul élni, így a gyarapodásra, a boldogulásra utalt, anyagi és szellemi téren egyaránt, mind egyéni, mind közösségi vonatkozásban. A békesség jelentésében benne rejlik a jó viszony, az egyetértés a különféle személyek, családok és népek között, s végül az ember és Isten között.

A héber salom szónak ezért nem a háború az ellentéte, hanem az, ami az emberek boldogulását, illetve az emberek közötti jó viszonyt valamiképpen gátolja, zavarja. Tapasztalatuk azt mutatta, hogy bűnösök megzavarják a jó viszonyt Isten és az ember között. A próféták jövendölése szerint az eljövendő Messiás helyreállítja a békét, ami küzdelemmel jár együtt.

A Szentírást lapozva kiderül, hogy milyen szoros kapcsolatban áll a béke és az igazságosság. „Nézzétek az igazat: a békés ember ivadéka megmarad” – olvassuk a Zsoltárok könyvében. Ezzel ellentétben: „nincs béke a gonoszok számára” – mondja Izajás próféta.

Az Új-szövetség felfogása kapcsolódik az Ó-szövetségéhez: Jézus békességet hagy a tanítványokra, békét ad nekik, de az üldözéstől nem óvja meg övéit. A 70 tanítványnak meghagyja, hogy köszöntésül békességet kell kívánniuk. Az Evangéliumok egyértelművé teszik, hogy amikor Jézus gyógyít, és bűnöket bocsát meg, a „Menj békében”! elbocsájtás testi-lelki gyógyulásunkat jelzi.

„Boldogok a békességszerzők!”- olvassuk Jézus boldogságmondásai között. A keresztény ember tehát minden erejével arra törekszik, hogy már itt a földön helyreállítsa az egyetértést és a nyugalmat.

Mi tehát a keresztény békepolitika?

A keresztény békepolitika nem illúzió. Fáradhatatlan művelésén alapul, a békéért folytatott erőfeszítésben fejeződik ki. Keresztény felfogásban egyedül az Isten előtti és az emberek közötti igazságosság lehet a béke alapja, mert csak ez az igazságosság törli el a bűnt, minden megoszlás forrását.

XXIII. János pápa Pacem in terris (Békét a földön) kezdetű enciklikájának bevezető mondata:

„A békét a földön, amelyet az összes ember a világon minden időben hőn óhajtott, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend szent megtartásával.”

Ferenc pápa december 27-én, a Szent Család vasárnapján bejelentette, hogy a családnak szentelt különleges évre kerül majd sor, melyet az Amoris laetitia (A szeretet öröme) apostoli buzdítás közzétételének ötödik évfordulóján, 2021. március 19-én fog megnyitni.  Beszédéből idézi a Magyar Kurír:

 „Ha veszekszünk a családban, az a lényeg, hogy ne fejezzük be a napot anélkül, hogy kibékültünk volna!”

Ne felejtsétek el ezt a három szót:

 „Szabad?”; „Köszönöm!”; „Sajnálom!” Ha egy családban, a családi környezetben ez a három szó megvan, akkor a család jól működik.

Szűz Anyánk, Te ismered és szereted, amit az Úr akar számunkra. Figyelünk, és csendben hallgatunk...

Iz 22,19-23; Róm 11,33-36; Mt 16,13-20

A vasárnapi igeliturgia szentírási olvasmányait a hivatásról szólva a következő életteli gondolatokkal tárta a csobánkai hívek elé Lejtényi Emánuel atya:

Péter apostol nem sejthette, hogy mire kap meghívást, mi vár rá, kiért adja majd az életét... Ám már meghívásakor minden bizonnyal arra a belső hangra figyelt, ami a  Mennyei Atya biztatása lehetett Krisztusának követésére.

Később aztán Fülöp Cezáreának vidékén, amikor megvallja, hogy "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia" (Mt 16,16), Jézus azt feleli neki: "Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Mennyei Atyám, aki a mennyben van." (16,17)

Pál apostol, aki a keresztényeket halálra kereste és üldözte, különösen nem tudhatta, hogyan folytatódik az élete a damaszkuszi út után. A rómaiakhoz írt leveléből pedig már árad a bizonyosság: "Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége!" (Róm 11,33)

Izajás próféta könyvében egy tisztség átadásáról van szó, a megbízást Eljakim kapja. A hivatalától megfosztott elődjét feltehetően váratlanul érte a változás.

Sokszor azt gondoljuk, hogy megbízatásunk végleges. Megszokott tisztségünkről / szolgálatunkról nehezen mondunk le.

Kérjük a Szentlelket - fejezte be szentbeszédét Emánuel atya -, hogy változás idején felismerjük, hogy mire szól új meghívásunk, és békésen tegyük le addigi szolgálatunkat, hálát adva a Mennyei Atyának hivatásunkért.

Továbbgondolva az előző bejegyzésben írtakat, nézzünk még példákat, mitől is szoktunk félni, milyen ragaszkodásaink vannak?

- Félek elveszíteni az életemet a földi életben, de félek átadni magamat Jézusnak, "elveszíteni életem" Őérte. (Mt 10,39)

A félelem hasznos, mozgósító jelenlétéről / szükségességéről hallhatunk Lejtényi Emánuel atya szentbeszédében:

https://www.facebook.com/2896009597082620/videos/198754078121542

Ez az alarm segít minket "lelkivé" válni. Milyen is a lelki ember, aki nem test szerint, hanem lélek szerint él?

Ide kapcsolódik Emánuel atya másik szentbeszéde (Róm 8,9):

https://www.facebook.com/pages/category/Catholic-Church/Csob%C3%A1nkai-Szent-Anna-Pl%C3%A9b%C3%A1nia-2896009597082620/

"Tudom, hogy én vagyok én, az Isten éltet, és a Lélek mozgat engem" - ahogyan ő megfogalmazta.

Van bennünk egy másik félelmet keltő problémakör is:

- Nem vagyok talán elég jó. Hogyan feleljek meg másoknak és az Istennek?

János apostol ezt írja első levelében (3, 20): "Ha vádol a szívünk, Isten nagyobb a szívünknél: Ő mindent tud." És amikor megállapítja levelében az apostol, hogy "a szeretetben nincs félelem" (4,18), Isten szeretetére gondol, hiszen csak az Ő szeretete tökéletes, ami után mindnyájan vágyakozunk.

Anzelm Grün ezt mondja*: 

"Nem kell bebizonyítani Istennek és önmagunknak, hogy jók vagyunk. Isten maga tett bennünket megfelelővé Jézus Krisztusban."

Tudnunk kell azonban, hogy a megfelelőség nem tökéletességet jelent. Mit jelenthet?

 Talán azt, hogy megváltottságunk által tud velünk mit kezdeni az Isten.

*Anselm Grün: Változtasd át félelmedet! Jel Kiadó, Bp.,2011. 155.o.